Loading...
Alapszabály 2017-02-15T21:22:24+00:00

A Magyar Agrárközgazdasági Egyesület
ALAPSZABÁLYA

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (Ptk.) megfelelően, a Fővárosi Törvényszék által 01-02-0002250 számon nyilvántartott Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 1990. február 16-án kelt alapszabályát, az azóta bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel az Egyesület közgyűlése módosítja, és elfogadja az Egyesület új, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát, az alábbiak szerint:

I.
AZ EGYESÜLET ADATAI

1.    Az Egyesület neve: Magyar Agrárközgazdasági Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: MAKE
Az Egyesület székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.

2.    Az Egyesület jogállása, képviselete
Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan, az elnök akadályoztatása esetén pedig a főtitkár szintén önállóan jogosult.

II.
AZ EGYESÜLET JELLEGE, CÉLJA, FELADATAI

1. A Magyar Agrárközgazdasági Egyesület társadalmi alapon, országosan működő tudományos egyesület.

2. Az Egyesület célja: A Magyar Agrárközgazdasági Egyesület célja, hogy elősegítse a magyar agrárközgazdászok szakmai előmenetelét, bővítse tudásukat, erősítse szakmai kapcsolataikat, valamint képviselje a hazai agrárközgazdászokat hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt. A MAKE céljainak elérésében különösen nagy figyelmet fordít a fiatal magyar agrárközgazdász generációra.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében:

•    fórumot biztosít az agrárgazdasági kutatások és a gyakorlat által felvetett kérdések megvizsgálására. A tudomány eredményeinek széles körű megismertetése, elterjesztése érdekében tapasztalatcseréket, konferenciákat, tanfolyamokat, vitaüléseket szervez, pályázatokat szervez és rendez, alapítványokat alapíthat;
•    fórumot biztosít az agrár-vállalatok és vállalkozások vezetőinek közgazdasági tapasztalataik tudományos összegzésére, nézeteik és állásfoglalásaik megvitatására, a nyilvánosság elé tárására;
•    elősegíti a nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztését és hozzájárul a magyarországi eredmények nemzetközi megismertetéséhez; részt vesz az Egyesület jellegének megfelelő nemzetközi szervezetekben, azok rendezvényein, és kapcsolatokat tart fenn más országok agrár-közgazdasági egyesületeivel, szervezeteivel;
•    az agrárközgazdaság és agrárpolitika szakmai kérdéseiben állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki, és azokat felajánlja hasznosításra a termelők, a vállalkozók, a tudományos és oktatási szervezetek, valamint az állami és társadalmi szervek részére;
•    őrzi és ápolja a haladó agrárszervezetek és kiváló agrárközgazdák emlékét és hagyományait;
•    tevékenységi területén kapcsolatot tart és együttműködik más agrár- és közgazdaságtudományi egyesületekkel, szervezetekkel, más szervezetek ilyen jellegű részlegeivel
•    könyv, tanulmánykötet, egyéb kiadványok kiadását támogatja
•    az Egyesület lehetőségei szerint támogatja a tagok nemzetközi publikációs megjelenését és nemzetközi konferenciákon való részvételét.

3. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt működése során az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II.
A TAGSÁGI VISZONY

1.    Az Egyesületi tagság formái:
•    rendes tagság,
•    pártoló tagság.

2.    Az Egyesület rendes (egyéni) tagjai lehetnek:
•    az agrárszektorban és vertikumaiban, tudományos és oktatási intézményekben, más – pl. érdekképviseleti, politikai, és társadalmi – szervezetekben dolgozó szakemberek
•    mezőgazdasági vállalkozók, földművelők
•    egyetemek, főiskolák hallgatói
•    nyugdíjas szakemberek
•    az agrárgazdaság iránt érdeklődő más szakemberek.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a)    részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
b)    tanácskozási, javaslati és indítványozási, továbbá szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
c)    bármely egyesületi tisztségre választhatnak és – amennyiben összeférhetetlenségi vagy kizáró ok nem áll fenn velük szemben -, tisztségviselőnek választható;
d)    jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein, szakterületét érintő kérdésekben az Egyesületen keresztül kezdeményezéseket tehet;
e)    az Egyesület megbízásából részt vehet nemzetközi rendezvényeken, az Egyesületet képviselve
f)    igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, támogatásokat, kedvezményeket (pl. szaklapok, kül- és belföldi tanulmányutak, konferenciák stb.)
g)    kiemelkedő tudományos, társadalmi munkájáért egyesületi elismerésben részesülhetnek;
h)    a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a)    kötelesek megtartani az Alapszabály és az egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b)    kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon aktívan elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c)    kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d)    semmilyen módon nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását.

3.    Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely jogi személy, amely elfogadja az Egyesület alapszabályát és anyagilag támogatni kívánja a benne megfogalmazott egyesületi célokat. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

Az Egyesület pártoló tagjainak jogai:
a)    részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, de szavazati joggal nem rendelkeznek;
b)    képviselője részt vehet az Egyesület testületeinek ülésein, de nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható,
c)    kérhetik az Egyesület társadalmi tanácsadását tudományos, illetve gazdasági problémáiknak megoldásához, továbbá az Egyesület közreműködését gazdasági vagy tudományos eredményeinek széles körű ismertetéséhez;
d)    kezdeményezheti az általa megjelölt, az egyesületi céloknak megfelelő témákban ankétok, szakviták, szakmai bemutatók, előadások tartását;
e)    kérheti az Egyesület segítségét szakembereinek továbbképzéséhez;
f)    javaslatot tehet az Egyesület életét és működését érintő kérdésekben;
g)    szakembereivel képviseltetheti magát az Egyesület rendezvényein;
h)    kérheti az Egyesület közreműködését bel-és külföldi tanulmányutak megszervezéséhez.

Az Egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:
a)    kötelesek megtartani az Alapszabály és az egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b)    kötelesek a pártoló tag részére megajánlott összegű éves tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
c)    semmilyen módon nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását.

4.    Az Egyesület tagjává az a 2. vagy 3. pontban meghatározott személy választható, aki belépési nyilatkozatában kijelenti, hogy az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozatot az Egyesület főtitkárának kell benyújtani. A kérelmet a főtitkár terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az alapszabály által a különleges jogállású tagsággal kapcsolatban meghatározott eltéréseket.

Tagsági jogaikat a tagok személyesen vagy törvényes (szervezeti) képviselőjük útján, vagy esetileg adott meghatalmazással meghatalmazott képviselő útján gyakorolják. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

A tagsági jogviszony létrejöttének és fennállásának feltétele az esedékes éves tagdíj határidőben történő megfizetése. A tagdíjak összegének és a fizetési határidőnek a megállapítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagsági jogviszony a tagdíj megfizetésének napjától a következő éves tagdíjfizetési határidő utolsó napjáig tart. A tagdíj meg nem fizetése esetén a tagsági jogviszony a tagdíjfizetési határidő utolsó napjától a tagdíj megfizetéséig szünetel.

5.    A tagsági viszony megszűnik:
a)    a tag kilépésével: a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti;
b)    a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza.
Az Elnökség döntéshozatala érdekében az Elnök 30 napon belüli időpontra az Elnökség ülését összehívja. A kizárás tárgyában tartandó ülés időpontjáról az érintettet tértivevényes levélben, faxon vagy a kapcsolattartás céljára megadott email címén úgy kell értesíteni, hogy az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. Az érintett védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában tartott ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos indokkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásbeli védekezését előterjesztette. A tagnak lehetőséget kell adni, hogy védekezését az Elnökség döntése előtt előadhassa. Az Elnökség a kizárásról indokolással ellátott határozattal dönt, melynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a döntés elleni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja;
c)    a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával: az egyesületi tagság feltételeinek nem teljesítése, vagy a tagsági feltételeknek való meg nem felelés esetén, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz.
d)    a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

6.    Kitüntetések

Az Egyesület – lehetőségeihez mérten – elismeri, jutalmazza tagjainak kiemelkedő, társadalmi és tudományos munkásságát.

Az Egyesület által adományozható kitüntetések:
•    Erdei Ferenc emlékérem
•    MAKE arany-jelvénye
•    az Egyesület javasolhatja tagjainak állami és más társadalmi szervezet részéről történő kitüntetését.

A kitüntetések alapításával, odaítélésével kapcsolatos kérdések a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak, és a Közgyűlés a fenti kérdéseket külön „Kitüntetésre vonatkozó ügyrend”-ben szabályozza.

III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1.    Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:
a)    Közgyűlés,
b)    Elnökség.

Az Egyesület tisztségviselői:
a)    elnök,
b)    alelnök,
c)    főtitkár

2.    A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesület döntéshozó szerve.

Közgyűlésen a tagok személyesen, vagy törvényes képviselőjük illetve meghatalmazottjuk útján vesznek részt, a meghatalmazás szabályait a II.4. pont tartalmazza.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.
Rendes közgyűlést az Egyesület évente egyszer, minden év legkésőbb május 31. napjáig tart.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesületet nyilvántartó Bíróság elrendeli.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az előző bekezdés szerint összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést az elnök írásban – ide értve a tagok által megadott email címre kiküldött elektronikus levelet vagy faxon elküldött meghívót is – hívja össze, az Egyesület székhelyére. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról (napirendi pontokról) leírást kapnak.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, az eredeti Közgyűlés napjára, a meghívóban közölt időpontnál minimum 1 órával későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes.
A megismételt Közgyűlést az eredeti meghívóban előre közölt feltételek szerint is össze lehet hívni és azon érvényes határozatot lehet hozni, amennyiben erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. A tagok 1 fő jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő hitelesítő tagot, és 2 fő szavazatszámlálót is választanak, akik a közgyűlés tisztségviselői. A Közgyűlés tisztségviselőire vonatkozó személyi javaslatot a tagok közül bárki tehet. A tisztségviselőnek javasolt személyek megválasztásáról jelöltenként, nyílt szavazással kell határozni. A tisztségre azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben két főt kell az adott tisztségre választani, az első két legtöbb szavazatot elért jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. A jelölt a személyére vonatkozó szavazásnál nem szavazhat. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.

A Közgyűlés ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a részt vevő tagok (képviselőinek) személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható. Ebben az esetben a video vagy telefon-konferencia útján megtartott Közgyűlésen a tagok személyazonosságát az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – a képviselő természetes személyazonosító adatainak és személyi igazolvány számának rögzítése útján állapítja meg és ennek tényét rögzíti a jegyzőkönyvben.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az megválasztott 2 tag hitelesít.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, és – amennyiben jogszabály vagy az Alapszabály magasabb szavazati arányt nem ír elő – a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

Az egyesület alapszabályának módosításához a Közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben – az éves beszámoló elfogadása, valamint a Társaság jogutóddal vagy jogutód nélküli megszűnése kivételével – az Elnök a tagokat írásbeli szavazásra is felkérheti, Közgyűlés összehívása és megtartása nélkül. Ebben az esetben az írásbeli szavazásra előterjesztett határozat tervezetét a tagok részére írásban (levélben vagy a tagok által megadott e-mail címre elküldött üzenetben a tervezetet mellékletként csatolva), a döntésre legalább 5 (öt) napot biztosítva kell a tagokkal közölni. A tagok szavazatukat a megküldött határozattervezeten egyértelműen megjelölve, írásban – levélben vagy az Elnök e-mail címére elküldött üzenetben az aláírt szavazólapot mellékletként csatolva – adják le.
Az írásbeli szavazás akkor érvényes, ha a tagok több mint fele eleget tesz az írásbeli szavazásra vonatkozó felkérésnek, és válaszát a fent írt módon megküldi. A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadóak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezések.
A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az Elnök a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően 8 (nyolc) napon belül írásban tájékoztatja.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a testület döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni, ezek folyamatos kezelését az Egyesület főtitkára látja el.

A Közgyűlés – amennyiben jelen Alapszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz -, döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – emailben – közli az érintettekkel.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület főtitkárával előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Közgyűlés az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, továbbá a működésről készült éves beszámolóját a székhelyén lévő faliújságon kifüggeszti.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a)    megválasztja illetve visszahívja az Egyesület vezető testületét ,azaz az Elnökség tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököt és a főtitkárt, megállapítja díjazásukat;
b)    határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c)    jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
d)    meghatározza a tagdíjak mértékét;
e)    szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;
f)    tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
g)     az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra és pártoló tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
h)    Az Elnökség által előterjesztett az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása;
i)    az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
j)    éves költségvetés megállapítása
k)    egyesülés más társadalmi szervezettel, szétválás, valamint a megszűnés kimondása
l)    a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
m)    az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
n)    a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
o)    a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
p)    a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
q)    a végelszámoló kijelölése
r)    döntés azokban az ügyekben, melyeket jogszabály vagy az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.

2.    Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja 5 évre, az Elnökség tagjai korlátlanul újraválaszthatók.

Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök és a főtitkár.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban, ide értve az Elnökség tagjai által megadott email címre kiküldött elektronikus levelet vagy faxon elküldött meghívót is. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az elnökségi tagok legalább 3 (három) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként más személyek is meghívhatók.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagjainak több mint a fele – azaz legalább 2 fő – jelen van. Határozatképtelenség esetén – minimum 1 órával későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontra az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melyre a Közgyűlési jegyzőkönyvezésre irányadó szabályok vonatkoznak.

A Közgyűléshez hasonlóan az Elnökség ülése is megtartható személyes részvétellel elektronikus úton, továbbá az Elnökség esetében is mód van arra, hogy az Elnök a tagokat írásbeli szavazásra kérje fel. Ezekben az esetekben az elnökségi ülés megtartására, illetve az írásbeli döntéshozatal rendjére a Közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Az Elnökség dönt az Egyesület operatív működést érintő, és minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, többek között:
•    határoz az Egyesület által rendezendő országos és nemzetközi konferenciák, kongresszusok megtartásáról, illetve az azokon történő részvételről;
•    javaslatot tesz a Közgyűlésnek az Egyesület nemzetközi szervezetbe történő belépésére;
•    jóváhagyja az Egyesület éves munkaprogramját, szervezi, segíti, ellenőrzi annak végrehajtását;
•    a szakmai munka szervezésére állandó vagy eseti bizottságokat létesíthet, illetve ezeket megszüntetheti;
•    javaslatot tesz kitüntetések és jutalmak adományozására, és dönt a saját hatáskörébe utalt kitüntetések és jutalmak adományozásáról.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt évente, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

3.    Az Egyesület vezető tisztségviselői

Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai:
– az elnök,
–    az alelnök,
– a főtitkár.

Az elnök feladatai:
a)    az Egyesület önálló képviselete harmadik személyek előtt,
b)    a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
c)    az Egyesület működésének irányítása;
d)    a beszámoló és a költségvetés előkészítése és tagok elé terjesztése;
e)    a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása önállóan;
f)    gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

Az alelnök feladatai:
a)    az elnök munkáját segíti, az elnökkel együttműködik az Egyesület operatív vezetésében;
b)    az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését, munkáltatói jogokat gyakorol;

A főtitkár feladatai:
a)    segíti az elnök és az alelnök tevékenységét;
b)    szükség szerint az Elnökkel egyeztetve tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
c)    előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit, biztosítja működésüket
d)    vezeti a tagdíjak befizetésének nyilvántartását;
e)    vezeti az Egyesület szerveinek üléséről készült jegyzőkönyvek és a határozatok nyilvántartását,
f)    az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket lát el (pl. iratbetekintés, másolat kiadás, tagok tájékoztatása határozatokról)
g)    gondoskodik az Egyesület által hozott határozatok végrehajtásáról;
h)    az elnök akadályoztatása esetén önállóan képviseli az egyesületet,
i)    önállóan gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot.

Az Egyesület Elnökségének tagjai:

1. Elnök:
Név: Dr. Jámbor Attila
Lakcím: 1133 Budapest, Pannónia u. 70. 3. em. 9.a.

2. Alelnök:
Név: Dr. Balogh Péter
Lakcím: 4225 Debrecen, Hadvezér u. 13.

3. Főtitkár:
Név: Dr. Vásáry Miklós
Lakcím: 2013 Pomáz, Váci Mihály utca 2. 1. em. 4.a.

4.    Az Elnökség illetve tagjainak visszahívása

Az Egyesület Elnökségének egyes tagjait az Egyesület Közgyűlése abban az esetben hívhatja vissza, amennyiben tevékenységük vagy mulasztásuk az Egyesület működését vagy céljainak megvalósulását veszélyezteti.

Az Elnökség tagjai visszahívhatók, amennyiben:
– e tevékenységükkel összefüggésben bűncselekményt vagy szabálysértést követnek el, melyet jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapított;
– elmulasztják az Alapszabály által feladatkörükbe sorolt valamely feladat ellátását, és ezzel összefüggésben az Egyesülettel szemben törvényességi felügyeleti, hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésére kerül sor;
– amennyiben vezető tisztségviselőként eljárva – az Elnökség másik tagjával, az Egyesület tagjaival szemben vagy akár harmadik személyekkel szemben – erkölcsileg elítélendő magatartást tanúsít.

5. Az Egyesület támogatottsága társadalmi bázisának növelése érdekében az Elnökség tanácsadó testületet hozhat létre.

IV.
AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

1.    Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és a főtitkár önállóan jogosultak rendelkezni.

V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1.    Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:
a)    tagdíjak,
b)    adományok
c)    gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel
d)    egyéb bevételek.

Az Egyesület tagjai évenként egyéni illetve pártoló tagi tagdíjat fizetnek, melyeknek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. Az első éves tagdíjat a tagok a belépésük elfogadásától számított 15 napon belül, azt követően pedig a Közgyűlés által évente meghozott határozatban írt határidőben kötelesek az Egyesület részére megfizetni.

2.    Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

3. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4.    Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

5. Az Egyesület bevételeit a 2011. évi CLXXV. törvény 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

6.    Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

7.    Az Elnökség feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1.    Az egyesület megszűnik, ha
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
c) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
d) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
e) a tagok kimondják megszűnését; vagy
f) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

2.    Az 1. pont b)-g) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha az egyesület nem fizetésképtelen, és a Civil törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolás lefolytatásának van helye. Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.
Ha bírósági határozat folytán kell a végelszámolást lefolytatni, továbbá, ha a végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-végelszámolásként kerül lefolytatásra.

3.     A jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát a megszűnéskor nyilvántartásban szereplő tagok között egyenlő arányban fel kell osztani.

VII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

1.    Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

VIII.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.    Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület jogi személy, a nyilvántartásba vételével jön létre.

2.    Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

3. Az Egyesület működésének részletes szabályait a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatban határozhatja meg, és jogosult dönteni más szabályzatok elfogadásáról is.

4. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben elsősorban a magyar jogszabályok – különösen az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény – rendelkezései, továbbá az Egyesület szabályzataiban foglaltak irányadók.

Az alapszabály letöltése pdf-ben IDE KATTINTVA lehetséges.