A Magyar Agrárközgazdasági Egyesület (MAKE) kezdeményezésére háromnapos eseménysorozat szólt 2018. április 25-27. között a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről. A téma aktualitását az adja, hogy a 2020 utáni KAP jövőjéről már elkezdődött az érdemi egyeztetés és folyamatosan érkeznek az aktuális információk, melyek kapcsán egyre jobban kibontakoznak az európai agrárpolitika új irányai.

Az esemény első állomásaként a MAKE az Agrárgazdasági Kutató Intézettel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Földművelésügyi Minisztériummal és a Budapesti Corvinus Egyetemmel, 2018. április 25-én, „A KAP 2020 után: mit tartogat a jövő Magyarország számára?” címmel szakmai rendezvényt szervezett.

Az eseményen a hazai agrárközgazdasági és vidékfejlesztési szakma közel 130 résztvevője képviseltette magát, különböző területekről érkezve. A program négy szakmai előadásból és egy panelbeszélgetésből állt. Miután Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója és Jámbor Attila, a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület elnöke megnyitották az eseményt, az első előadást Horváth Anikó, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartotta a téma szakmai megalapozásáról. Az előadásban bemutatásra került a KAP soron következő reformjának jelenlegi állása, a főbb kérdések, a reform lehetséges menetrendje, valamint az eddig kialakult álláspontok.

A második előadást Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója tartotta „Kockázatkezelés az agrárpolitikában címmel”, ahol az agrár-biztosítási rendszer különböző elméleti modelljei és gyakorlati megoldásai kerültek felvázolásra, valamint azok alkalmazási lehetőségeiről volt szó a KAP jövőjében. A harmadik előadást Molnár András, az AKI igazgatóhelyettese tartotta a távérzékelés fontosságáról a Közös Agrárpolitikában. Színes és interaktív előadásában Molnár András bemutatta a távérzékelés növekvő jelentőségét az európai mezőgazdaságban, illetve arról beszélt, hogyan alakíthatja át a modern technológia a mezőgazdasági ellenőrzéseket, valamint milyen futó uniós projektek vannak a téma kapcsán. Az utolsó előadást Potori Norbert, az AKI igazgatója tartotta „Az AKI szerepe a hatásvizsgálatokban és a döntéshozatal támogatásában” címmel, melyben kitért arra, hogy milyen közgazdasági modell vizsgálatokat végez az AKI a hazai agrárpolitika döntéseinek támogatása érdekében, ezek a modellek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve hogyan kapcsolódnak az európai agrárpolitikai modellezési műhelyek munkáihoz.

Az előadások után egy panelbeszélgetés következett, melynek résztvevői Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának vezetője, Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke voltak. A Jámbor Attila által moderált beszélgetés a magyar álláspontról, érdekekről, feladatokról és kihívásokról szólt a Közös Agrárpolitika jövője kapcsán, majd a regisztrált résztvevők is tehettek fel kérdéseket a paneltagokhoz. A beszélgetés egyik fő üzenete, hogy a magyar érdek egyértelműen a támogatások jelenlegi szintjének fenntartása, a várhatóan új feltételeket igénylő támogatási rendszer hazai körülmények közötti működtethetőségének biztosítása, illetve a hazai agrárium szempontjából fontosnak számító ágazatok/területek védelme. Ehhez a tárgyalások során minél hathatósabb érdekérvényesítésre és egyúttal számos szövetséges felkutatására van szükség. Fontos további üzenet, hogy az agrárpolitikai/vidékfejlesztési döntéshozatal egy rendkívül komplex folyamat eredménye, melynek hatásait nem lehet csak egy szemüvegen keresztül értékelni.

A konferenciasorozat április 26-án az EAAE 162. szemináriuma keretei között folytatódott, közel 70 külföldi és 40 hazai résztvevő közreműködésével. A tanácskozást megtisztelte részvételével Tassos Haniotis, az Európai Bizottság stratégiai, egyszerűsítési és irányelvek elemzéséért felelős osztály igazgatója, Alan Matthews, az EAAE korábbi elnöke és az európai agrárpolitika egyik vezető szakértője, valamint Krijn Poppe, az EAAE korábbi főtitkára és a Wageningeni Egyetem agrárpolitikai szakértője – mindannyian plenáris előadást is tartottak. Az eseményen jelen voltak továbbá az európai agrárpolitikai elemzésekkel foglalkozó kutatóintézetek, egyetemek, tanácsadó szervek képviselői – a regisztrált résztvevők 16 országból érkeztek, gazdagítva és színesítve a programot.

A kétnapos konferencián a fenti három plenáris előadáson túl öt előadás és négy poszter szekció került megrendezésre. A résztvevők tudományos érdeklődésének változatossága mentén a konferencia témái az agrárpolitikai modellezés, a mezőgazdasági kockázat kezelés, a mezőgazdasági piacok, agrárkörnyezet-védelem, vidékfejlesztés, közvetlen támogatások, a kelet-közép-európai regionális ügyek és az átmeneti gazdaságok agrárpolitikai tapasztalatai voltak.

A program az érdeklődők számára elérhető alább, illetve a háttéranyagok letölthetők az AgEcon adatbázison keresztül is. A konferencia válogatott publikációiból a Studies in Agricultural Economics folyóirat jelentet meg különszámot 2018 augusztusában Jámbor Attila vendégszerkesztésében.

DETAILED SESSION PROGRAMME